Az előző cikkemben (https://drgulyas.hu/immunrendszer-erosites-a-csaladban) arról írtam, milyen fontos, hogy a gyerekek immunrendszerét testi szinten támogassuk. Igen ám, de a lelki tényezők, hogy hogyan gondolunk magunkra, a testünkre, az immunrendszerünkre, a betegségekre legalább ilyen fontos mértékben befolyásolják egészségi állapotunkat. Mire is gondolok pontosan?
Az a gyerek, aki azt hallja otthon, hogy „jaj, istenem, megint itt az ősz, jönnek sorban a megfázások, betegségesk az oviból-iskolából”, nagyobb valószínűséggel lesz valóban beteg. Brit tudósok kutatási eredményeit nem tudom idézni a témában, de abban biztos vagyok, hogy a tudatalatti szó szerint veszi az utasításokat. Ha az az üzenet, hogy „jön a betegség”, akkor ez a teljesítendő feladat, tehát az immunrendszer átengedi a kórokozókat. Hihetetlenül fontos, hogy pozitívan, támogatóan gondoljunk a testünkre, a védekező mechnaizmusunkra. Ehhez például kitűnő segítség az a meditációs gyakorlat, amit Mészáros Ildikó lélekvárként (https://drgulyas.hu/lelekvar) nevez. Az ilyen relaxációs, meditációs gyakorlatokban az a jó, hogy a gyerekek még nem kérdőjelezik meg a racionális gondolkodásukkal az elme teremtő erejét (nem úgy, mint a felnőttek). Ők még hisznek a mesékben, a varázslatban – hát miért is ne hinnék el, hogy ha az elméjük segítségével megerősítik az immunrendszerüket, az működik is?
Minden szülőt, nevelőt arra bíztatok, éljen a gyerekek eme csodálatos képességével!
Egy másik indirekt módja, hogy erősítsük a gyerekek szervezetét, ha olyan könyveket olvasunk nekik, amelyek meseszerűen, az ő világképükbe beleillő módon magyarázza el a betegség-egészség-gyógyulás fogalmait. Bálint Brigitta: Fűben-fában mesék (http://www.egigerokonyvek.hu/konyvesbolt/gyermek-es-ifjusagi-konyvek/mesek/fuben-faban-mesek-info) című könyvében például minden benne van, ami ahhoz kell, hogy egy gyerek higgyen a természet gyógyító erejében, míg Berg Judit: Maszat játszik (http://www.egigerokonyvek.hu/konyvesbolt/gyermek-es-ifjusagi-konyvek/mesek/maszat-jatszik-info) című történetében Maszat a kertben található növényekkel ismerkedik és gyűjt belőlük egy csokorra valót, amiből aztán igazi, gyógyító levest készít barátjának.
Talán az egyik legfontosabb gyógyító szer, amivel egy anya élhet, hogy lelki szinten gyógyítsa a gyerekét, az az anya simogató keze. Biztos vagyok benne, hogy műszerekkel is kimutatható lenne, hogy egy beteg gyerek mellé odaülő anya, aki figyelmét, szeretetét, energiáját önti a gyerekére csupán azáltal, hogy bőrkontatust alakít ki – magyarán szólva simogatja a gyerekét – félig már meg is gyógyítja. Egy anya szeretete, törődése hegyeket megmozgató energiákat ölel fel. Viszont egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet: bizony előfordulhat, hogy egy gyerek -tudtattalanul- azért betegszik meg, mert az ilyenfajta szeretet-figyelem-törődés adagot neki elegendő formában csak akkor kapja meg, ha beteg, tehát az anyja figyelme rá irányul. Ezt elkerülendő, az egyik legjobb megelőző módszer, ha akkor is eleget simogatja, szeretgeti egy anya a gyerekét, ha az makk egészséges. Lehet, hogy anyaként úgy vélem, én eleget törődöm a gyerekemmel, ő viszont még többet akar. Sőt! Mivel minden gyerek más, lehet, hogy az egyik testvér több odabújást kíván, mint a másik. Erre érzékeny szülői csápjainkkal rá kell érezni.
Ha szerető, meleg, megértő környezetben cseperedik egy gyerek, akkor a „kötelező körös” betegségekből gyorsan felgyógyul, azok csak megerősítik és ellenállóbbá teszik.
Írta: Hanula Erika