A friss zöldségek és gyümölcsök egészségre gyakorolt jótékony hatását nem kell nagyon bemutatni. Ha vegyszer nélkül termesztettük őket, ez a hatás még erősebb, több okból is.
Az egyik, hogy frissen jutunk a terméshez, így még nem kezdtek el lebomlani benne a vitaminok. A másik ok, hogy nincsenek műtrágyával „felfújva”, így az íz és a beltartalom is koncentráltabb: 10 dkg bio almában több értékes anyagot találunk, mint 10 dkg vegyszerezett-műtrágyázottban. A harmadik, talán legfontosabb ok: a vegyszermaradványok, legyenek bár bőven határérték alatt, biztosan nem hiányoznak a szervezet egészséges működéséhez.
Most egy pár olyan növényt mutatnék, amelyek könnyedén, vegyszerek nélkül termeszthetők, mégsem elterjedtek a házi kertekben. Ezeknek a növényeknek kiemelkedő a beltartalmuk: vitamindúsak, gyógyhatásúak és persze finomak.
Az első ilyen a homoktövis. Rendkívül igénytelen, nálunk is őshonos cserje, savanykás, narancssárga bogyókkal. Mivel kétlaki, ezért porzós és termős növényre is szükségünk lesz (egy porzós homoktövis elegendő 8-10 termős mellé). A homoktövisből készült termékek nem véletlenül egyre népszerűbbek, hiszen rendkívül magas a C-vitamin tartalma, ezen kívül tartalmaz A és E vitamint, rendkívül jó gyulladáscsökkentő és hámosító. És még finom is. Hátránya, hogy a szúrós bokorról kissé nehézkes leszedni, de nemesítenek már nagyobb gyümölcsű és kevésbé szúrós változatokat is. Növényvédelmet nem igényel, ráadásul igen jó hatással van a kertünk többi részére, mivel a homoktövist a madarak is szeretik (ugyanazok, akik a kártevőinkből is falatoznak, ha már ott vannak).
Melegen ajánljuk még a bodzát. Bár vadon, közterületen is sok terem, egy saját, káros anyagoktól mentes bodzabokor nagyon hasznos. Régen a „szegény ember patikájának” is nevezték, mert minden részéből lehetett valamilyen nyavalyát gyógyító főzetet készíteni. Ezt azonban csak hozzáértőknek ajánljuk, mert óvatosan kell bánni vele: sok része mérgező. A virága és termése azonban nagyon hasznos, előbbi szárítva köhögéscsillapító teának, frissen finom szörpnek kiváló, utóbbi pl. lekvár formájában fejtheti ki áldásos hatását. A bodza a kertednek is jót tesz, mert a levelei rovarűző hatásúak talajtakarásként (pl. földibolha ellen) vagy erjesztett permetléként. Földbe szúrt ágai még a vakondot is távol tartják. Termeszteni nagyon könnyű, szinte bárhol megél.
Kékszőlő: a nagyszüleink kertje elképzelhetetlen volt szőlő nélkül. Most alig látok a kertekben, sőt töredelmesen bevallom, nekem sincs (még). A szőlő sajnos nem tartozik a könnyen termeszthető növények közé, de házikertekbe, csemegeszőlőnek kaphatóak a rettegett szőlőkórokra, pl. a peronoszpórára rezisztens fajták. Ha ez nem lenne elég, a szőlő az első gyümölcs, amelyre létezik bio növényvédelmi technológia: azaz minden olyan probléma kiküszöbölhető ökológiai gazdálkodásban engedélyezett módszerekkel, amelyekkel szemben a konvencionális gazdálkodásban is védekeznek (vegyszerrel). A kékszőlő rendkívül magas antioxidáns tartalmú növény, frissen vagy feldolgozva nagyban hozzájárulhat az egészségünkhöz.
Fűszernövények: a legtöbb fűszernövény gyógynövény is egyben. A petrezselyem zöldje, ami borzasztóan egészséges, még csak-csak megtalálható a kertekben, de a kakukkfű, rozmaring, levendula, menta, borsikafű, izsóp, kamilla, édeskömény, lestyán vagy a koriander már ritkább vendég. A fűszernövények sokszorosan hasznosak: ételeink ízesebbé, gyógyteáink hatékonyabbá, kertünk egészségesebbé és kártevőmentessé válik tőlük. Virágaikat imádják a méhek, dongók, zengőlegyek és nagyon könnyen termeszthetők. Helyük a veteményes közelében vagy egyenesen a közepében van (néhány kivétellel: a mentának, lestyánnak és a fehér ürömnek külön hely kell a veteményes mellett, esetleg cserép).
Sokáig tudnám még sorolni a rendkívüli növényeket. Nyugodtan kísérletezzünk a kertben az egyszerűbb, őshonos növényekkel (ilyen még: galagonya, som), és a kertünk egy élő patika lesz – a másikat pedig alig látjuk majd.