„Szederinda gyolcs ruháját szakasztja,
Tövis, talló piros vérit fakasztja;…….”
Arany János: Tengeri-hántás
A bágyadt, szűrt fények, a sárguló pergő levelek, a hajnali ködök, jelzik a természetjáró embernek, hogy bizony vége a nyárnak. Hamarosan beköszönt az ősz. A levegő megtelik fanyar, édeskés, fűszeres illatokkal. Érik a vadszeder, a vadkörte, a csipkebogyó, és a galagonya termése is vörösödik már. A gyümölcsösben éretten puffannak a körték, a szilvák, az édes almák a földre.
Erdei szeder
(Rubus fruticosus)
Érdemes ilyenkor gyűjtőútra indulni. Kapjuk fel a fonott kosarunkat, tegyünk bele kisebb nagyobb műanyagdobozokat, nejlon és papírzacskókat, egy vastagabb kesztyűt, egy jó kis bicskát és gyűjtsünk vadon növő, érett terméseket, gyümölcsöket, gyógynövényeket, amelyeket még a nyár végén, az ősz elején, Isten patikája kínál nekünk.
Az erdőszéleken, irtásokon, patakok mentén mindenütt megtalálható a rózsafélék családjába tartozó, évelő, tüskés félcserje, a vadszeder. Nemcsak hazánkban elterjedt növény, de egész Európában, sőt más kontinenseken is megtalálható.
Az erdőirtások után azonnal megjelenik és egy-két év alatt kúszó, tüskés indáival átjárhatatlanná teszi, átszövi a területet. Sövényként is ültetik, mert tüskéi távol tartják a betolakodókat. Életrevalóságát mutatja, hogy a szerelem erejét jelképezi a Trisztán és Izolda középkori lovagi történetben. Trisztán sírjából a levágása ellenére háromszor hajtott ki újra és újra a szederinda Izolda sírja felé. Amikor negyedszerre is kihajtott, akkora már Márk király is megbocsátón megtiltotta a növény kivágását, mondván a szerelem legyőzte a halált.
Háromszorosan illetve ötszörösen összetett levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyelűk és főerük is tüskés. Ötszirmú rózsaszínes, fehéres virágait május-júniusban hozza. Virágaiból augusztusra húsos, lédús, éretten kékesfekete színű termések fejlődnek. A szedernek már van tüskétlen termesztett változata is. Ennek termése nagyobb, mint a vadon termő társáé, de közel sem annyira izgalmas az íze.
Számomra azok a legértékesebb növények, melyeket tápláléknövényként és egyben gyógynövényként is fel tudunk használni. A vadszeder mindkét elvárásnak sokszorosan megfelel.
A levelét gyógynövényként májustól szeptemberig gyűjthetjük. Hatóanyagai: cseranyagok flavonoidok, szerves savak (citromsav,, almasav, borostyánkősav stb) és C-vitamin.
Belsőleg alkalmazva teája összehúzó hatásánál fogva gyomor-bélhurut, enyhe hasmenés esetén hatásos. Tisztító kúraként is használhatjuk az ízületi betegségekre (reuma, köszvény). Cukorbetegség elleni, salaktalanító teakeverékekbe is keverik.
Külsőleg toroköblögetésre, kisebb szájsebekre, nedvedző ekcémára, szájüregi gyulladás esetén használható. Ha friss leveleit szétmorzsolva a sebre tesszük, akkor megállítja a vérzést, amit a tüskéi okoztak.
Hatóanyag kivonása, adagolása: A fő hatóanyaga a csersav mivel nehezebben oldódik ki a levélből, ezért a leveleket nem forrázni, hanem 2-3 percig főznünk kell. Egy bögre teához számoljunk 2 kávéskanál szárított szederlevelet. Naponta többször 3-4 alkalommal édesítés nélkül fogyasszuk!
A háborús időkben mikor nehezen lehetett igazi fekete teához jutni szárított leveleit Planta tea néven a 60-as évekig forgalmazták.
Termése ehető és egyben gyógyító hatású. Magas a víz és ásványi anyag tartalma: Na, K, Ca, Cu jelentős mennyiségben található benne. A magas kálium vízhajtó, így egyben csökkenti a magas vérnyomást is. Kiemelendő a vas tartalma, ezért vérszegénységben szenvedőknek, áldott állapotban levőknek, erősen menstruálóknak mindenféleképpen ajánlandó. Fogyasztásával jelentős béta-karotint, B és C-vitamint juttatunk a szervezetünkbe. Kiemelendő emésztést serkentő és a koleszterin szintet kiegyensúlyozó tulajdonsága.
Az erdei szeder az ellagsav legjobb természetes forrása, ami a leghatékonyabb rákmegelőző antikarcinogén és antimutagén növényi anyag. Az ellagsav egy cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, ennek következtében sokkal több ellagsavhoz jutnak a szeder fogyasztásakor. Az ellagsav megállítja a rákos sejtek osztódását, elpusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kialakulását.
Feketéskék színe magas antocián tartalmáról árulkodik: Az antocián tartalmú antioxidáns vegyületek mérséklik a szabadgyökök káros hatását, s így csökkentik a rákbetegség kockázatát.
Rendkívül fontos, hogy minél több magas antocián tartalmú gyümölcsöt fogyasszunk, mint a fekete ribizli, a fekete áfonya, a feketés színű eper, a lilás színű szőlők bogyója.
Mivel nagy mennyiségben tartalmaznak antioxidánsokat, flavonoidokat rendkívül jó immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatásúak.
Nagyon fontos, hogy az évszakok váltásakor, járványok idején, ha legyengül valamilyen oknál fogva az immunrendszerünk, ha pollenallergia betegségben szenvedünk, figyeljünk még jobban oda a táplálkozásunkra!
- Étrendünket alakítsuk át, részesítsük előnyben a természetes alapanyagú ételeket, így a bélflóránk is helyreáll, és gyorsabban meggyógyulunk, illetve gyengébb tünetekkel tör ki rajtunk a betegség. Kerüljük a finomított élelmiszereket, mert jelentősen megnövelik az allergiára való készségünket.
- Igen jó hatású ilyenkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztunk immunerősítő fekete szedret. Jobb, ha géppel összeaprítjuk, pürésítjük, mert akkor a magvakból olyan gyógyhatású anyagok is kiszabadulnak, melyek a gyümölcshúsban nem, vagy csak kis mennyiségben fordulnak elő.
A szedret legjobb frissen fogyasztani, hiszen a friss gyümölcs rejti a legtöbb vitamint és antioxidánst, de készíthetünk belőle lekvárt, befőttet, likőrt, bort, pálinkát. Magas víztartalma miatt aszalásra kevésbé alkalmas, de fagyasztásra kiváló.
Írta: Gyenes Csilla