Az egyensúlyi medicina (Balanced Life Medicine) és az egyensúlyi életmód (Balanced Lifestyle) arról szól, hogy testi és lelki szinten megteremtsük az egyensúlyt és így tartsuk fenn vagy szerezzük vissza egészségünket. Testi szinten 4 területet kell megcélozni, melyekből mindegyik azonos fontossággal bír, ezek felett pedig a lelki egyensúly áll. Ha bármelyik szinten megbomlik az egyensúly, az a többire is befolyással bír. Fordítva is igaz, vagyis ha az egyik szint egyensúlyi állapotát emeljük az a többi szintre is pozitív hatással van.
Az előző cikkünkben a sejtek közötti kommunikációról írtam, most a testünk és a környezet kapcsolatáról lesz szó.
Interakció a környezettel
Szervezetünk nem elszigetelten működik, hanem folyamatos interakcióban a környezettel. Ez azt jelenti, hogy reagálunk a környezet változásaira, illetve a környezeti hatások ellensúlyozására törekszünk. Ennek célja a belső állandóság fenntartása, illetve a védekezés a külső hatásokkal szemben. Ha például a környezet lehűl, több hőt termelünk, hogy fenntartsuk a megfelelő belső hőmérsékletet. Ha sérülés ér minket, elhúzzuk végtagunkat, menekülünk. Ha megcsíp egy rovar, vérbőség, ödéma keletkezik a helyén, hogy helyileg hígítsuk a „mérget”, illetve hamarabb elszállítsuk lebontásra. Ide tartozik a kórokozók elleni védekezés, az immunválasz is. A sort még sorolhatnánk, de előbb tisztázzuk, mi is a külső környezet a szervezet számára.
Külső környezet minden, ami a szervezeten kívül van. A szervezet, nem egyenlő a testünkkel. Ha belegondolunk, a bélrendszerünk belseje is kívül van a szervezetünkön, bár a testünkön belül. És még bőrtakarónk 1,5-2 négyzetméteres felületen érintkezik a környezettel, a bélrendszer 350-400 négyzetméteres felületen találkozik mindennel, ami a szájunkon bekerül. Márpedig az elfogyasztott táplálék, nem pusztán tápanyagként szolgál, hanem információt is hordoz. Ráadásul a bélrendszerünkben tízszer annyi baktérium él, mint amennyi testi sejtünk van. Ezekkel a kis élőlényekkel normális esetben kölcsönösen előnyös együttélésben (szimbiózisban) élünk. Fontos tehát, hogy idegenként, vagy barátként kezeli őket immunrendszerünk, illetve, hogy mivel tápláljuk őket. A túlzott cukorbevitel nem csak szervezetünk számára ártalmas, de bélrendszerünk bakteriális egyensúlyát is felborítja, mert a „rossz” bentlakókat táplálja és lehetőséget biztosít számukra a „jó” baktériumok elnyomására.
A környezet minden tulajdonsága befolyásolhatja testünk működését a hőmérséklettől, a környezeti mérgeken át az elektromágneses sugárzásokig. Egy penészes falú szoba levegője számtalan probléma forrása lehet, éppúgy ha az ember egész nap vegyi anyagokkal kerül kapcsolatba. Megjegyzem ez minden nagyvárosban élő emberre jellemző.
Ha szervezeti szinten nézzük a környezet hatásaként a mérgező ágensek és az immunreakciót kiváltó –allergizáló és fertőző- anyagok és kórokozók jelentik a legfőbb környezeti hatást. Ráadásul ezek a hatások megzavarják a sejtek közötti kommunikációs rendszereket is. Ha például valaki sok kátránnyal van kapcsolatban (pl.: dohányzás, korom, sok sült hús fogyasztása) akkor a májában bizonyos enzimek aktivitása nő. Ugyanaz az enzim felelős a hormonok átalakításáért is és például az ösztrogént lebontása olyan irányba mozdul, ami rákos elfajulást okoz. És itt nem a kátrány által okozott tüdőrákról van szó, hanem más szervek (pl.: vastagbél, emlő, prosztata) rosszindulatú elváltozásairól is.
Az immunrendszer működése során számos olyan immunsejtek közötti kommunikációs molekula szabadul fel, melyeket más rendszerek, például az idegrendszer is használ, így egy étel intolerancia depressziót is okozhat. És sok táplálék az immunhatása révén okozhatja ízületi panaszok vagy éppen viselkedés- és tanulászavarok létrejöttét. A környezettel való interakció tehát szintén egy széles terület. Feltérképezésére nem elég egy 5-10 perces orvos-beteg kapcsolat.
A sejtek működése, azok környezete, a köztük fennálló kommunikáció és a szervezet környezeti interakciója egymást erősen átfedő területek. A csoportosítás mégis segítséget ad arra, hogy átgondoljuk a megjelenő tünetek fő okát. Az egyensúlyra való törekvés során egyik területet sem lehet elhanyagolni a másikhoz képest. Mégis azt látom, hogy a különböző táplálkozási és életmód módszerek gyakran egyik vagy másik területre szűkülnek be.