„Minden szülőnek beleírnám a szívébe, hogy hagyja szabadon játszani a gyerekét.”
Azt látom, hogy a szabad mozgás fontosságát manapság nagyon alábecsüljük. Amikor a gyerek „csak” játszik, rohangál az udvaron vagy a játszótéren, az sok szülő számára nem minősül hasznosnak. Hiszen ha erre van ideje, akkor még beleférne az életébe egy-két különóra, nyelv, zene, stb. Igen, a sokszínű oktatás nagyon fontos, de a szabad mozgás is legalább annyira az.
Az előző cikkemben ennek az elméleti hátteréről írtam, most azonban konkrét játéköteleteket gyűjtöttem egy csokorba:
· Csodabogyós játék: a játékvezető maga köré hívja a gyerekeket, úgy tesz, mintha a szájukba tenne egy-egy bogyót, és sejtelmes, sokatmondó hangon, csillogó szemekkel azt mondja „Ettől a bogyótól most mókusokká változtatok!” Erre a gyerekeknek úgy kell mozogniuk, mint a mókusoknak, ugrabugrálnak, makognak, „fától-fáig” szökkennek. Pár perc elteltével újabb bogyóra és újabb átvátozásra kerül sor. Nálunk már annyira ismerik ezt a játékot a gyerekek, hogy sokszor nem is kell nekik játékvezető, önmaguktól kezdik a játékot és találják ki a szerepeket.
· Talajérintés: A játékvezető megmondja, mely testrészek érintkezhetnek a talajjal, mire a gyerekeknek olyan pózt kell felvenniük, hogy csakis azok a részeik lehetnek a földön, azok viszont igen. Pl. két tenyér és fenék, fej és két térd, stb. Nem csak egy jó megoldás létezik, azaz kretaív megoldásokra készteti a gyerekeket. Ha ők maguk találják ki, melyik testrész érhet a talajhoz, még az elméjüket is átmozgatják kicsit.
· Kötélenjárás: egy ugrókötelet lefektetünk a földre, nem baj, ha nem egyenes. Ezen kell a gyerekeknek mezítláb(!) végigmenni, hol előre, hol hátra, lábbujjhegyen, szökdellve, csukott szemmel, stb. Két kötél is lerakható párhuzamosan, így mindkét kötélre jut egy láb, a variációk száma pedig így nagyobb. Nagyon jó lábboltozat erősítő és egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlat!
· Láberősítés játékosan: ha már a lábboltozat erősítésénél tartunk. Kisgyerek korban hangsúlyosan fontos a talp izomzatának megerősítése a bokasüllyedés, lúdtalp elkerülése végett (ami felnőtt korban komoly csípő-, gerinc- és/vagy hátproblémákhoz vezethet). Tehát legyenek a gyerekek nagyon sokat mezítláb, lehetőleg a szabadban, kavicson, homokon, fűben! Ha pedig célzottan szeretnénk lábfejlesztő gyakorlatokat játszani, szórjunk szét a talajon üveggolyókat, széthajtogatott papírzsebkendőket, vagy apróbb tárgyakat, amiket a gyerekeknek a lábukkal kell összegyűjteni és egy kosárba hordani. Természetesen itt is jó, valamilyen mesét kanyarintunk hozzá: pl. a mókus elvesztette a télire összegyűjtött makkokat, segítsünk neki, összegyűjteni.
· Szerepjáték: A mese varázslatos világokba tudja repíteni a gyerekeket. Elég csak elkezdeni egy történetet és mint a ledőlő dominók, úgy fogja a gyerekek képzelete az egyik ötlet után adni a másikat. Pl. az egyik fotelt a nappaliban kinevezzük kalózhajónak, a padló pedig a kajmánoktól nyüzsgő tenger. Úgy kell eljutni a másik kanapéig, azaz a kincses szigetig, hogy senkit ne tudjanak megenni a krokodílok. Garantált ugrálás, kúszás-mászás, négykézlábazás, magas térdemelés és guggolás várható, azaz nyújtás, erősítés, koordináció fejlesztés „mese-csomagolópapírba” burkolva.
· Fára mászás: az egyik legjobb mozgásforma a fára mászás. Hihetetlenül összetett feladat a gyerekeknek: nem elég, hogy komoly izommunka, a hátat, a vállakat, a karokat, a lábakat munkára bírja, de az egyensúlyérzéket és a kordinációs képességet is nagyban fejleszti. Összpontosítást, helyes problémamegoldást, ötletelést kíván a gyerekektől. Miközben a természettel eggyé válva, a fa energiájában megfürödve ők csak annyit vesznek észre, hogy játszanak és boldogok. Persze tudom, sokan nem kertes házban laknak így a megmaszható fa megtalálása problémát okozhat, de főleg most ősszel sok helyen hírdetnek „Szedd magad!” akciókat, ahol temérdek a megmászható fa. (Miközben egészséges, friss gyümölcsökkel gazdagodhat a család párszáz forintért)
· Dobozolás: ha egyetlen játékszert választhatnék a gyerekeimnek, az biztosan a barna kartondoboz lenne. Felhasználási módja végtelen, lehet belőle tengeralattjáró, versenyautó, paripák vontatta hintó, páncél, robot, vagy bármi más. Lehet benne kúszni-mászni, átugrani, beleugrani, belekucorodni, feölteni, lehet vele építkezni, összergasztani, szétvágni, ajtót vágni rá, kiszínezni és még sorolhatnám. Minden megvan benne, ami egy jó játékhoz szükséges: alkotó fantáziát igényel a gyerekektől, miközben végtelen lehetőséget biztosít arra, hogy jól átmozgassák magukat. Ha valakinek egy kis inspirációra lenne szüksége, látogasson el a Pinterest ezen oldalára (http://pinterest.com/search/pins/?q=cardboard)
· Akadálypálya: a szabadban és rossz idő esetén a szobában is kitűnően játszható. Szinte bármi felhasználható hozzá: párnák, székek, dobozok, szalagok, hullahopp karikák, labdák, kartondobozok és szinte bármilyen mozgásformát ki lehet próbálni vele: ugrálást, akadály alatt-fölött mászást, egyensúlyozást, futásformákat. Miközben a pozitív hangulatú versenyszellem, az együttműködés és a kihívások miatt a gyerekek egyszerűen csak nagyszerű játéknak fogják tekinteni.
Még rengeteg játékot fel lehetne sorolni, ami nem kerül kifejezetten sok pénzbe vagy előkészületbe, mégis nagyszerűen átmozgatja a gyerekeket. És ami talán még fontosabb, ezáltal megszeretik a mindennapos mozgást. Vagy talán jobb lenne úgy fogalmazni, hogy nem felejtik el általa a mozgás szeretetét, ami minden ember veleszületett képessége.
Ha további ötleteket szeretnétek kapni, látogassatok el a www.fittkid.hu oldalra.