Lassan elég hideg lesz a vetéshez. Mármint a tél alá vetéshez. Igen, ilyenkor is lehet, sőt, nagyon hasznos vetni, persze nem mindent, csak olyan növényeket, amelyeknek a magja jól bírja a fagyot. Hogy miért jó ez? Mert ha nem jön közbe semmi, akkor sokkal hamarabb juthatsz friss biozöldséghez, mint ha tavasszal vetnél. Ez nagy érték a tél után, amikor mindenki ki van éhezve valami zöld és vitamindús ételre.
De mi jöhet közbe?
Például egy hirtelen felmelegedés, ami huzamosabb ideig tart. Szerencsés esetben a most földbe kerülő magok nem kezdenek csírázni, mert túl alacsony hozzá a hőmérséklet. Tavasszal azonban rögtön megindulnak, amint melegedésnek indul az idő. Ez sokszor még azelőtt megtörténik, hogy rá tudnánk menni a földre a korai tavaszi vetést nyélbe ütni. Akkor lehet gond, ha a természet vakriasztást csinál: egy időre felmelegszik az idő (és a talaj), majd visszatér a tél. Pont ez történt idén: február végén, március elején kitört a tavasz, utána pedig – az idei március 15. emlékezetes maradt. Ebben az esetben a tél alá vetett zöldségek egy részére keresztet vethetünk.
Ha viszont jól sikerül…
Akkor örülhetünk a finom zöldségeknek. De mit is érdemes így elvetni? Például sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, nagyon korai fejes salátát és dughagymát: fokhagymát és vöröshagymát. A hagymákat zöldhagymának vagy friss fogyasztásra használjuk, tárolásra nem igazán lesznek alkalmasak (erre a tavaszi vetésűeket használjuk). Fontos, hogy a gyökérzöldségeket ne vessük frissen trágyázott földbe, de még a komposzttal is bánjunk csínján, mert nem szeretik a friss szerves anyagot.
Mikor vessünk?
Amikor már elég hideg van, de még nem fagyos a talaj. A levegő középhőmérséklete legyen 3 fok körül, ez a legalkalmasabb időpont. Ne türelmetlenkedjünk, lehet, hogy csak december elején jön el a megfelelő időpont.
Jó kertészkedést!