Felmerülhet a kérdés, diétázzunk –e az ünnepek alatt? Erre egyszerű a válasz, hiszen a diéta pusztán étrendet jelent, tehát persze, diétázzunk egy jó ünnepit. Valóban érdemes azonban elgondolkozni az étkezés módján és a folytatáson. Nem is a karácsonyi vacsora a kritikus, hanem a karácsonytól újévig terjedő időszak, ami jó magyar szokás szerint sok esetben zabálással telik.
Hiszem és vallom, hogy az egyensúly megvalósítása érdekében fontos, hogy lelkileg is jól érezzük magunkat, ne legyen bűntudatunk, ha már felborítjuk a jó vagy kevésbé jó étrendünket. Ennek ellenére van egy két olyan pont, amit érdemes szem előtt tartanunk. Van egy olyan mondás, hogy az egészség a beleinkben lakozik és ez a hely sokak esetében valóban a bajok legfőbb forrása. A beleink azonban nem csak az emésztésért és az energiát biztosító tápanyagok felszívásáért felelősek. Itt találkozik testünk legnagyobb felületen – 300-400négyzetméteren- a külvilág kémiai ingereivel. A bélrendszer, bár bennünk van, belseje mégis szervezetünkön kívül helyezkedik el. Az elfogyasztott étel számtalan információt hordoz. Összetétele hatással van bélflóránkra, mely tízszer annyi baktériumot jelent, mint amennyi testi sejtünk összesen van. Itt vesz mintát az immunrendszerünk is a kívülről érkező lehetséges veszélyforrásokból, hogy az esetleges támadásokra időben felkészülhessen. A bélrendszer egészséges működése tehát nem csak hasi panaszoktól, de számos testi működészavartól is megkímél az allergiáktól az autoimmun folyamatokon át akár a pszichés zavarokig.
A bélműködés megzavarása a bélsejtek funkcióvesztését is okozza, így a tápanyagok emésztetlenebb állapotban kerülnek felszívódásra, ami erőteljesebb immunreakciót eredményez. Ezt bél áteresztő szindrómának nevezzük, és nem arról van szó, hogy lyukak vannak a bélfalon, inkább arról, hogy olyan –nagyobb méretű – molekulák is átjutnak rajta, melyek normál esetben nem. Ha bélfalunkat egy apró lyukú tésztaszűrőhöz hasonlítjuk, akkor olyan ez, mintha a lukak megnőnének rajta és egy laskaszűrő lenne belőle. Ez a folyamat a létrejöhet tápanyaghiánytól, vitaminhiánytól, gyulladások, kóros immunreakciók miatt, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulása következtében. Mint említettem beleinkben nem pusztán emésztés folyik, de a megfelelő emésztési folyamatok mégis jelentősen befolyásolják a fenti állapotokat. A megfelelően emésztett táplálék ugyanis sokkal kisebb méretű részelemekből áll, melyeket a bél körüli immunrendszer is jobban tud szelektálni. Ha a részecskeméret megfelelő, akkor mindegy, hogy az kisebb, vagy nagyobb lyukú szűrőn megy keresztül.
Az elsőszámú megoldás tehát az emésztési folyamatok javítása. Ennek első helye a szájüreg, ott nem csak a szénhidrátokért felelős enzimek termelődnek, de az ízérzékelés is itt történik és az ingerek hatásárára számos hormonális folyamat indul meg. A falat tehát töltsön megfelelő időt szájunkban. Nem csak azért, mert gyomrunk és beleink már nem képesek azt megrágni (sem zúzánk nincs, se nem kérődzünk), hanem mert időt kell hagyni a pszichés visszacsatolásoknak is. Ez a meghitt ünnepi pillanatokban mégoly hasznos is. Együnk lassan, beszélgessünk és az étkezés is egy elhúzódó együttlét lehet.
A bélflóra legnagyobb ellensége a cukor és az alkohol. Az ünnepi menü nem nagyon van meg ezek nélkül, de a mértéket nem lehet elégszer hangsúlyozni. A rágás a flórát is segíti, hisz a nyál által emésztett cukrok időben felszívódnak és nem érik el a vastagbeleket. A megfelelő rostfogyasztás a jó baktériumokat támogatja, a szénhidrátok felszívódását pedig egyenletesebbé teszi. Így ne csak a krumpli, rizs és tészta legyen a köret, de legalább ugyanannyi zöldség is. A desszert ugyanúgy inkább gyümölcs, mint sütemény legyen. Mindezek mellett ebben az időszakban tanácsos napi 2x probiotikum készítményt fogyasztani.
A túlzabálás tapasztalt művelői ismerik a bejáratott emésztést javító gyógyszerek áldásos hatását. Ezek általában emésztőenzimet, főként zsírbontó enzimeket tartalmaznak. A nagyobb, kissé megterhelő étkezések időszakában és is javaslom ezek használatát, de nem utólag, hanem megelőző jelleggel.