Szexuális egészségünk és párkapcsolati stabilitásunk egyik sarkalatos pontja, hogy elégedettek legyünk magunkkal mind külső, mind belső szempontjából. Ugyanakkor ez sajnos gyakran ütközik nehézségekbe, hiszen talán nincs is olyan ember, aki minden szempontból elégedett lenne a saját testével. Ez egy olyan – mindkét nemre jellemző – tulajdonságunk, amely végigkísér minket életünkön.
Ennek magyarázata kereshető már a gyermekkorban, ahol kortársainktól kapott csúfolódások ejthetnek sebet érzékenységünkön vagy az, hogy már ekkor elkezdődik a leghagyományosabbnak vett nemi szerepekre való nevelés, ahol a férfinak bátornak és erősnek kell lennie, a nő pedig szép és engedelmes. A kamaszkor hirtelen testi változásait – növekedés, súlygyarapodás, nemi jellegek teljes kifejlődése – alapvetően nehezebben viselik a serdülők, de a kortársak pozitív vagy negatív behatása ebben a szakaszban szintén meghatározó. Az első szerelem, első csalódás is mindig mélyebb nyomot hagy önértékelésünkön. Ha pedig esetleg még nem tudtunk vagy nem akarunk megfelelni nemi szerepünknek, identitásunknak, szintén hatással lehet testképünk változásában. Ebben a korban jelennek meg leggyakrabban az étkezési problémák, testkép zavarok is illetve sajnos a média hatásának egyik negatívuma, hogy sokszor olyan példaképeket állít a fiatalok elé, amely egy átlagember számára szinte követhetetlen, ez pedig szintén frusztrációt okozhat a serdülőben. Felnőtt korban nőknél a gyermekvárás utáni súlygyarapodás, hajhullás, érzelmi hullámok gyakran okozhatnak problémát a párkapcsolatban, szexuális életben. A változó kor pedig nem csak hormonálisan, de lelkileg is megviseli a nőket, a férfiaknak viszont a pocakosodás és kopaszodás rémképe okozhat nyugtalanságot. Idősebb korban pedig megjelenhet a félelem az öregedéstől, a haláltól.
Mindezen életszakaszbeli jellegzetességek hatással lehetnek testképünk kialakulására, amely meghatározza magabiztosságunkat és ezáltal szerepet játszik életünk szinte minden területén, legfőképp a párkapcsolatok kialakításában. Aki önértékelését tekintve kisebbrendűségi érzéssel küszködik, gyakran nem mer nyitni a másik fél felé, nehezebben alakít ki vagy tartja meg párkapcsolatát, hiszen kapcsolatban lépve is meghatározó szerepet játszik a párunkon kívül önmagunk elfogadása is. A szexuális életünkben is nehezebben teljesítünk, ha nem vagyunk elégedettek önmagunkkal, nehezebben nyílunk meg, nehezebben engedjük el magunkat.
Sajnos egyre többen fordulnak olyan problémával szexuálpszichológusokhoz, amelyben vágyhiányról számolnak be. A hipoaktív szexuális vágy zavara (ISD szindróma) szexuális aktivitásra való vágy és a szexuális fantáziák tartós vagy ismétlődő deficitje vagy hiánya, amelyet a páciens problémaként él meg. Extrém esetben a szexuális érintkezés teljes elkerülése, szexuális averzió, is előfordulhat. Testképünk változása vagy el nem fogadása önmagában elegendő, hogy ezt a problémát előhozhassa. E zavar okai azonban rendkívül szerteágazóak lehetnek ezen az egy okon túl, a téma bővebb kifejtésével későbbi cikkemben foglalkozom részletesebben.
Lehetséges következménye – legalábbis bizonyos aspektusból – nőknél az orgazmushiány (nőiséggel, női testtel való kibékülés hiánya), férfiaknál pedig a merevedési probléma (saját test vagy a nemi szerv méretének problémás megítélése). Mindezen problémák okai természetesen személyenként is változóak, így nem lehet csupán a testkép, énkép problémáit vagy a kisebbrendűségi érzést okolni.
Tóth-Ádám Kinga
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője