Autoagresszív, vagyis önromboló tevékenység tágabb értelemben akár a körömrágás és az allergiás megbetegedés is. Aki lerágja körmeit, egészen nyilvánvalóan fegyverként fordítja önmaga ellen fogait, tehát autoagresszíven cselekszik. Az allergiás küzdelme ugyan elsődlegesen a pollenekre irányul, a belőle fakadó fő károsodásokat mégis saját tüdejében kell hordoznia. Az allergiáról az immunrendszer tévedéseként szoktak beszélni.
A szervezet a számára ártalmatlan anyagokra veszélyforrásként reagál, amely hisztamint és más vegyületeket szabadít fel, melyek végül az allergiás tüneteket okozzák.
Minden betegségnek sokféle oka van: a stressz, a környezetszennyezés, a civilizáció, az egészségtelen ételek, italok, s nem utolsósorban a pszichés konfliktusok. Akkor vagyunk egészségesek, amikor megvan a belső harmóniánk. Ha ez kibillen, megjelenik a diszharmónia, s ha bizonyos ideig fenn is áll, akkor létrejön a betegség. A megzavart harmónia a tudatban jelentkezik, a testben pedig csak megmutatkozik. Amikor a tünet láthatóvá, tapinthatóvá válik, létrejön a pszichoszomatikus betegség (erről többet olvashatnak korábbi cikkemben). Az allergia tipikusan ebbe a kategóriába tartozó betegség. Jelentkezhet a bőrön – ez esetben határainkkal, kapcsolatainkkal, a gyengédség elfogadásával lehet probléma -, a légzőszerveknél – ilyenkor a kommunikációs nehézségekre gondolhatunk – , esetleg az emésztőrendszerben – ami a befogadás, a külvilág feldolgozása vagy akár a szexualitás, férfi-női szerepek elfogadásának problémáját jelezheti. Érdekes belegondolni, hogy a köztudatban is mennyire jelenlévő kifejezés, hogy „allergiás vagyok rád”, milyen kifejező arra, hogy valakit elutasítunk esetleg akár testi tünetekkel kísérve.
Az allergia és a személyiség szorosan összefügg, hiszen ugyan abban a környezetben két ember teljesen eltérően reagálhat: míg az egyik tüsszög, a másiknak semmi baja. Feltehetően már a korai anya-gyerek kapcsolattól felfedezhetőek a tünetek, mivel itt jelenhet meg először a gyengédség kívánása és annak elfogadása közötti konfliktus. Szorongató emóciók, tartósan fennálló belső feszültségek okoznak száraz, krákogó köhögést, amely ilyenkor segít az egyénnek túladni azokon a belső érzéseken, amelyeket idegennek vagy veszélyesnek érez. A köhögés alapjául olyan düh és harag szolgál, amelyek kimondására a beteg nem képes. A tiltakozás, az elnyomott agresszió egy bizonyos emberre irányul, és nagyon tudat közeli lehet, azaz az illető tudja, de nem akar szembesülni, nem akarja kimondani az érzéseit. Az ideges légzés (sóhajtozás, hiperventilláció, légzési fűző) formái különböző szintű szorongásról árulkodnak. Míg a sóhajtozó légzési formát az eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság, idegesség kifejeződésének tartják, addig a légzési fűző már a kifejezés gátoltságára utal. A megfigyelések szerint a bőrproblémák – ha nincs szervi okuk – az érzelmi életünkről üzennek: a kiütés elfojtást, visszatartást jelenthet, az ekcéma pedig az anyai szeretet iránti vágyódás jelképe is lehet.
A betegek feltűnő jellemhasonlatosságokat mutatnak. Az allergiások rendkívül normatartók, takarosak, kötelességtudók és alkalmazkodók. Saját igényeiket rendszerint háttérbe szorítják. Önkifejezésük gátolt, nehezen élik meg agresszív irányultságukat. Hajlamosak egy domináns partnertől függőségi kapcsolatba kerülni, amivel a gyermekkorban begyakorolt mintát követik. Az allergiás személyt jellemzi a nagyfokú agresszió és a nagyfokú érzékenység közötti konfliktus. Agresszióját nem éli ki, az életigenlést elnyomja, gyakran környezetét terrorizálja, hogy ily módon élje ki az agresszióját, az ebből következő bűntudat pedig ismét az agresszió elfojtásához vezet.
A szakértők az egyes allergiák esetében, az allergiát kiváltó anyagtól függősen, más-más pszichés zavarral kötik össze a betegséget annak szimbolikáját tekintve. Ebből kiindulva a szőrallergia esetében a problémát az állati ösztönök, agresszió elfojtása okozhatja. Az anya-gyermek kapcsolat megromlását mutathatja a tejallergia, míg a lisztérzékenység az apa-gyermek viszony zavarairól informál. A pollenallergia a szexuális zavar megtestesítője lehet, amely egyben szimbolizálja a megtermékenyítést és az ehhez köthető érzelmi gondokat. Tehát ebben az esetben a nemi vágyak körül keresendő az allergia kialakulásának mélyebb oka.
A szőrallergia esetén az ösztönök elfojtása jelentősen befolyásolhatja a szexualitást, hiszen a szabadságérzet, a kontroll átadásának képessége, a nyitottabb hozzáállás teljesebb szexuális életet eredményezhet, valamint az orgazmus elérésének is egy jelentős részét képezheti. A testünk feletti túlzott kontroll gyakorlása az autoagresszív késztetések felé mutat, figyeljük csak meg például az anorexiások személyiségének dinamikáját, akik minden „földi jótól” (még a szextől is) megvonják magukat, így gyakorolva kontrollt szimbolikusan a fölött, ami felett egyébként képtelenek lennének. A pollenallergia tökéletes példája a megtermékenyítéssel kapcsolatos problémáknak, amelyek ez esetben nem szexuális úton mutatnak tünetet. A pollen, mint a termékenység, hímivarsejtek szimbóluma jelenik meg ebben a kontextusban. Bizonyos esetekben akár még a pszichés meddőséggel is kapcsolatba hozható. Sokszor halljuk a férfiaktól azt a kijelentést, hogy „allergiás vagyok az óvszerre”. Néhány kirívó valós allergiától eltekintve ilyenkor inkább gondolhatunk arra, hogy az igazi problémájuk a védekezéssel, a biztonság és felelősség fel nem vállalásával van, mint tényleges allergiás tünetekről. A szexuális averzió (a szex teljes mértékű kerülése) pedig szintén inkább lelki eredetű okokra enged következtetni, ahol mind a férfi, mind a női fél valós tüneteket produkálhat (fejfájás, gombás fertőzés, rosszullét), amelyek lehetetlenné teszik az együttlétet.
Legfontosabb megfigyelni, hogy mikor jönnek elő a tünetek illetve milyen helyzetekben vagyunk teljesen tünetmentesek. Ez támpontot adhat afelől, hogy mi is okozhatja a lelki gátat, szorongást, amely a tüneteket kiváltja. Érdemes szakemberhez fordulni, hogy az ő segítségével jobban feltérképezhessük saját személyiségünket és könnyebben ráérezzünk a probléma forrására, amelynek oldásával egy jobb és teljesebb életszakaszba kezdhetünk.
Tóth-Ádám Kinga
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője