A szaunáról elsőre az izzadás jut eszünkbe és elképzeljük, ahogy a méreganyagok az izzadságban oldva távoznak szervezetünkből. Ez részben igaz is, de azoknak a mérgeknek be is kell kerülni az izzadtságba – ne szaladjunk azonban ennyire előre. Gondoljuk végig, mi is történik!
A hagyományos szaunában a hő a bőrünket éri. A bőr érhálózata kitágul, a keringés, a pulzusszám felgyorsul, mivel nagyobb vértérfogatot kell a szívnek megmozgatni. A bőrön átfolyó vér mennyisége akár tíz-tizenötszörösére is megnövekedhet, és ha logikusan végiggondoljuk, azt valahonnan el kell venni.
A test belső hőmérséklete a hagyományos szaunázás ideje alatt nem növekszik meg számottevően, és a szervek keringése inkább még egy kicsit lassul is. Az izzadás célja az, hogy a párolgás révén viszonylag egyensúlyba tartsuk testünk hőmérsékletét. Emiatt jelentősen javul a bőr keringése, illetve ennél kisebb mértékben az izomzaté is. Ennek ellenére a szauna hatását egy testedzéshez szokták hasonlítani.
Az infraszauna esetén az infravörös sugarak áthatolnak a bőrön és a test belülről melegszik. Ennek hatására is megindul az izzadás, hiszen a test hűtéséről ugyanúgy próbál gondoskodni szervezetünk. Ez esetben azonban az izmok keringése nagyobb mértékben fokozódik éppúgy, ahogy a zsírszövetek érhálózata is jobban kitágul. A hatás tehát más, de az élmény is.
Hol raktározódnak a méreganyagok?
Erre a kérdésre szintén legtöbbünknek van egy válasza, mégpedig, hogy a zsírszövetben. Igen ám, de azt kevesen tudják, hogy zsír nem csak kipárnáz minket, hanem megtalálható szerveink körül a hasüregben (zsigeri zsír) és az izomban is, az izomrostok között. A zsigeri zsír keringése nemigen fog növekedni a szaunában, sőt inkább csökken is a fentieknek megfelelően. Az izomzat keringését azonban testmozgással serkenthetjük. A szaunázás előtt végzett futás, vagy átmozgató torna, tehát nem elhanyagolhatóan javítja a szauna hatásfokát (még az infraszaunáét is).
Tudjuk, hogy az anyagok általában vagy zsírban, vagy vízben oldódnak. A kép persze nem fekete és fehér, hanem inkább spektrumszerű. Nem nehéz azonban kitalálni, hogy a zsírszövetekben a nagyobb zsíroldékonyságú méreganyagok raktározódnak. Az izzadtság ellenben szintén egy vizes sóoldat, így abban a nagyobb vízoldékonyságú anyagok kerülnek bele könnyebben. Ne aggódjon azonban kedves olvasó, azokból is van bőven, hiszen nem csak a zsír raktároz méreganyagokat, hanem a kötőszövetek folyadéknedvei is. A szaunázás tehát ezeket a helyeket tisztítja meg könnyebben, de ezt a hatást is fokozhatjuk nyirokmasszázzsal, masszázzsal.
A zsíroldékony méreganyagok vízoldékonnyá tétele a máj anyagcsere folyamatainak feladata. Ha tehát a májméregtelenítő folyamatait támogatjuk, akkor bármely méregtelenítő módszer, így a szaunázás hatásfokát is javíthatjuk. Ez esetben azonban nem a szaunázás 20 perce a kihasználandó idő. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szaunázás is részeleme kell, hogy legyen egy méregtelenítő folyamatnak.
A máj működése serkenthető étrenddel és gyógynövényekkel. Az olajakban gazdag táplálkozás segíti a máj epecsatornáinak átmosását, a májenzimek működésének fokozására pedig a keresztesvirágú növények (brokkoli, karfiol, kelbimbó stb.), a homoktövis, a máriatövis és az articsóka alkalmasak. E mellett a fokozott szelénbevitel, és a kéntartalmú aminosavak (ciszein és metionin) szintén hozzájárulnak a májfunkció javításához. A nyugati orvoslásnak is csak egy máriatövis készítmény és az N-acitil-cisztein van a kezében, amit mellesleg köptetőként használunk.
Ha tehát megfelelő méregtelenítést szeretnénk elérni a szaunával, az egy program kell, hogy legyen, nem egy pár ötletszerű szaunázás. Ha felkészülünk, májtámogató étrenddel, majd egy mozgással, masszázzsal is kiegészített program keretében végezzük, akkor csodákra képes.
Dr. Gulyás Tamás