Immunrendszerünk működése nagymértékben függ életmódunktól, a környezeti tényezőktől, táplálkozásunktól. Egy érdekes felfedezés rávilágít arra, hogy táplálkozásunk hogyan hat közvetlenül immunrendszerünkre.
1846-ban Donders német orvos professzor megállapította, hogy idézem: “minden táplálékfelvételt a fehérvérsejtek megsokszorozódása követ.”
Mit jelent ez? A szervezetünk étkezés után védekezik. Védekezik épp úgy, mintha kórokozók támadása érte volna, hiszen a fehérvérsejtek feladata a betegségek legyőzése, védőanyagok képzése.
1860-ban egy másik tudós megerősítette Donders felfedezését, és a jelenséget elnevezte emésztési leukocytosis-nak. Megmagyarázni még nem tudta, hogy mi annak az oka, hogy a szervezet egy egyszerű vacsora elfogyasztása után miért úgy reagál, mintha baktérium támadás érte volna.
1923-ban Kouchakoff megállapította, hogy ” az emésztési leukocytosis elmarad, ha a táplálék kizárólagosan nyers kosztból áll, vagy ha nyers koszt vezeti be azt. Ha azonban ugyanazt a táplálékot főtt állapotban fogyasztjuk el, az emésztési leukocytosis minden esetben megfigyelhető.”
Gondoljuk csak el, mit jelent ez! Ha reggelire megeszünk egy vajas zsemlét tejeskávéval, a fehérvérsejtek száma egy fél órán belül a normális 7000-ről 13 ezerre emelkedik (/mm3), és körülbelül 1 óra múlva tér vissza a normális értékre. Ha ebédig bekapunk még valamit tízóraira, akár egy falat kekszet vagy egy pohár kávét, a folyamat megismétlődik. Ha egész nap nassolunk, a szervezetünknek nincs ideje visszaállítani a vért a normális szintre, egész nap “védekező” állapotban lesz, és csak éjszaka tud pihenni.
Ha azonban nyers ételt eszünk, vagy a főtt étel fogyasztása előtt eszünk egy nagy adag salátát, vagy a levesünk nyers, és csak utána esszük a megfőzött gabonát, vagy más főtt ételt, akkor a vérösszetétel kóros eltolódása elmarad.
Ha táplálékunk legalább 50%-a nyers, immunrendszerünk nem kényszerül állandó készenlétre egy nem valós ellenséggel szemben, és emiatt sokkal intenzívebben tudja felvenni a harcot a valódi kórokozókkal. Ezért tapasztalhatjuk talán azt, hogy nyersevő (vagy tudatosabban táplálkozó) ismerőseink kevesebbet betegek, mint mások.
Mi lehet ennek a jelenségnek az oka?
Egy lehetséges magyarázat: a kórokozó (mert vannak jók is) baktériumok és vírusok visszaszorításához elengedhetetlen az egészséges bélflóra. Milyen az egészséges bélflóra? Az biztos, hogy a béltartalom (amit megeszünk) szoros összefüggésben van a bélflóra kialakulásával. Vagyis azzal, amit megeszünk, nagyban tudjuk befolyásolni a bélflóránkat, ez nem egy misztikus, tőlünk független dolog. A lényeg, hogy ennek a béltartalomnak oxigén mentesnek kell lennie, mert így az egyébként oxigént igénylő kórokozók nem tudnak élni, virulni, szaporodni ebben a környezetben.
És hogy jön ide a főtt és a nyers étel? A nyers ételek nagyon sok oxigén-megkötő enzimet tartalmaznak, ami a bélbe jutva megköti az oxigént (azért hívják oxigén megkötő enzimnek), és így nyújt védelmet a kórokozók ellen. És ezt a védelmet próbálja a szervezet valahogy máshogy pótolni, ezért növeli meg a védekező haderőt a vérben, hogy elpusztítsa az oxigén jelentétét igénylő kórokozókat. Nyers étel fogyasztása esetén ugyanis erre nincs szükség az enzimek miatt.
A végére jöjjön egy idézet Hippocrates-től, akinek fogalma nem volt arról, mi az az emésztési leukocytosis, és mégis azt tanácsolta, hogy : “A zöldséget előre együk nyersen…A főtt legyen a következő fogás… a gyümölcsöt mértékkel a főétkezés előtt. ”
(forrás: Dr. Ralph Bircher: Szigorúan bizalmas című könyve)