Az agy testünk legfőbb irányító központja. Sokan hajlamosak a lelki tényezők fő iránytójának is tekinteni, de ez nem így van. Agyunk inkább egy közvetítő kapocs lelki folyamataink és testi működéseink között. Gondolkodási folyamataink azonban egyértelműen itt zajlanak.
Ha a Balanced Life Medicine megközelítése felől nézzük agyunk is része az egyensúlyi 4 elem minden szintjének.
Sejtszint
Agyunk idegsejtekből áll. Ezek speciális sejtek, melyek képesek elektromos áramot futtatni sejtmembránjuk mentén. Végül a találkozási pontokon olyan anyagokat termelnek (pl.: szerotonin), melyeket a következő idegsejt érzékel és abban is megindul az áram. Az idegsejtek megfelelő pontjain olyan kapcsolatok is vannak, melyeken keresztül az áram közvetlenül átugrik a másik idegsejtre. A sejtek együttes működése és összhangja kell ahhoz, hogy képesek legyenek irányítani testünk összes működését a hormonrendszertől, az emésztésen át, a mozgásokig, hogy csak egy párat említsek. Érdemes figyelembe vennünk pár dolgot, ha az idegsejtek működését támogatni akarjuk:
– Ezeknek a sejteknek a működéséhez sokkal több energiára van szükség, mint bármely más testi sejt működéséhez. Épp ezért arányosan agyunk használja fel a legtöbb energiát testünkben és neki van szüksége a legtöbb oxigénre is.
– Az agy sejtjei csak szőlőcukorral képesek táplálkozni. Ennek hiánya esetén az agynak még van más energiaforrása is (ketonok), de ennek csak speciális esetekben van jelentősége (pl.: éhezés, extrém szénhidrát megvonás, cukorbetegség kisiklott állapota).
– Az idegsejtek membránján elektromos áram folyik, ezért sok szabad elektronra van szükségük. Ezt a telítetlen zsírsavak biztosítják, és itt van a legnagyobb jelentősége az omega- 3 zsírsavaknak, mely az agyi zsírok 30%-t teszi ki. Így érthető, hogy az omega-3 zsírsav bevitelének hiánya miért vezethet gondolkodási zavarhoz, tanulási nehézségekhez, depresszióhoz.
Sejtek közötti tér
Az agyi sejtek közötti folyadéktér biztosítja azok tápanyagát és a működésükhöz szükséges közeget. A megfelelő információáramláshoz mindig biztosítani kell számukra megfelelő nátrium, kálium, magnézium és kálium szintet. E mellett talán itt a legfontosabb az idegsejteket körülvevő víztér enyhén lúgos jellege, ami egy elektronokban gazdag közeget jelent. Az ásványi anyagokról a zöldségdús táplálkozással tudunk gondoskodni, de esetenként étrend-kiegészítőkkel is meg kell támogatni a folyamatot. A lúgos közeget is ez a táplálkozás biztosítja a legjobban.
A sejtek közötti kommunikáció
Mint a bevezetőben említettem, az idegsejtek között kétféle kommunikáció is megvalósul. Az egyik az elektromos áram közvetlenül történő átterjedése (és újabb ismereteink szerint ez a jelentősebb), a másik pedig az információs (úgynevezett ingerület átvivő) anyagokkal történő kommunikáció. A több száz milliárd idegsejt közötti kapcsolatok száma szinte elképzelhetetlen. Vannak területek, ahol bizonyos ingerületátvivő anyagok (dopamin, szerotonin, adrenalin stb.) nagyobb számban találhatók, de ez nem jelenti azt, hogy ezen anyagok bármelyike nem venne részt máshol is a kommunikációban. Épp ezért az ezekre ható gyógyszerek hatása kiszámíthatatlan. Az idegsejteknek ezeket az anyagokat fel kell építeniük, melyhez meghatározott aminosavakra (pl.: tirozin, triptofán, glutamin) és vitaminokra van szükségük. Legfőképp a B-vitamin csoport tagjai lényegesek ebből a szempontból.
Interakció a környezettel
Ha nem írnám le, ez lenne a legnyilvánvalóbb. Agyunk dolgozza fel ugyanis a környezetből származó összes érzékelést. Nem csak a látás, hallás, szaglás, tapintás, de a gyorsulás, mágneses tér, gravitáció stb. érzékelése is megtörténik itt. A környezet minden ingere a sejtek milliárdnyi működését indítja be. A lelki folyamatok fizikai megnyilvánulásai is innen indulnak ki.
Agyunk nem csak irányít, de kiszolgálja saját magát is. Minden másnál előbbre való saját maga ellátása oxigénnel és tápanyaggal. Bármi más ennek van alárendelve. Ez érthető is. Nem csak azért, mert irányítás nélkül a többi szervünk sem működik, illetve működésük összehangolása elvész, hanem azért is, mert idegsejtjeink a legsérülékenyebbek. Épp ezért vigyázzunk rájuk, és adjuk meg nekik, ami jár.
Sokszor teszik fel nekem a kérdést, hogy mit tanácsolok feledékenység, hangulati zavar, tanulási nehézségek terén. A sort még lehetne folytatni, de szándékosan különböző tüneteket soroltam fel. Noha minden eset egyedi, és nem csak a probléma, hanem az egyén szempontjából is, a fentiekből levonható levezethető, hogy vannak alapvető szükségletek, melyeket mindig biztosítani kell.
– Omega-3 zsírsavak. Főként a DHA, de az EPA is fontos szereppel bír. Ezek összes napi bevitele minimum 1000mg legyen, ha valamilyen agyműködést érintő problémát szeretnénk megcélozni.
– Lúgosító táplálkozás.
– Hal és tengeri herkentyűk fogyasztása, mely nem csak az omega-3 zsírsavak, de a megfelelő aminosavak és a D-vitamin értékes forrásai is.
– Esetenként a tojás vagy sajt fogyasztása
– A B-vitamin csoport összes tagját tartalmazó komplex (PABA, kolin, szerin is).
– Lecitin
– Megfelelő légzés a jó oxigenizáció érdekében.
– Keringést és agyműködést támogató növényi hatóanyagok (pl.: ginkgo, gyömbér, ginseng, rhodiolin stb.)
– És persze a megfelelő stressz leküzdő, elcsendesítő, relaxációs technikák elsajátítása.