Micsoda nő ez a férfi! – a transzvesztiták és transzszexuálisok különbözőségei
A korábban megkezdett cikkeimmel kapcsolatban ezúttal a transzvesztitákat és transzszexuálisakat szeretném előtérbe venni. Kezdve egy kicsit szárazabb anyaggal, először is szeretném segítségül hívni az internacionális kódrendszert, amely által a pszichológusok és pszichiáterek diagnosztizálják a nemi identitászavarral küzdőket, a BNO 10-et. A kategóriák:
F64 A nemi identitás zavarai
F64.0 Transszexualizmus
Annak a vágya, hogy ellenkező nemű egyénként élhessen és fogadják el, általában a saját nemével és anatómiájával elégedetlen, kényelmetlenül érzi magát benne, és sebészeti és hormon kezeléseket szeretne, hogy testét amennyire csak lehet a kívánt nemhez tegye hasonlatossá.
F64.1 Kettős-szerepű transzvesztitizmus
Az ellenkező nem ruháinak a viselése, ami része az egyén életének, hogy átmenetileg is de élvezhesse, hogy az ellenkező nem tagja, anélkül hogy ezen túl bármilyen kívánsága volna szexuális nemének tartós megváltoztatására, vagy sebészi beavatkozásra, és szexuális izgalom sem társul a ruhacseréhez. Serdülő vagy felnőttkori nemi identitás zavar, nem transzszexuális típus Kivéve: transzvesztita fetisizmus (F65.1)
F64.2 Gyerekkori nemi identitászavar
Rendszerint kora gyerekkorban, és jóval pubertás előtt jelenik meg, jellemzője, az állandó és intenzív distressz saját (anatómiai) neme miatt, és az ellenkező nemhez való tartozás szüntelen vágya, (esetleg ragaszkodik hozzá, hogy ő ellenkező nemű). Az ellenkező nem ruháival, öltözködésével, tevékenységével való foglalkozás, saját nemének a tagadása. A diagnózishoz alapvető zavarnak kell lennie, némi fiússág lányoknál, vagy lányos viselkedés fiúknál nem elegendő. A pubertáskort elért vagy azt meghaladt egyének nemi-identitás zavarát az F66.- csoportnál kell besorolni. Kivéve: ego-disztoniás szexuális orientáció (F66.1)
a szexuális érés zavara (F66.0)
F64.8 A nemi identitás egyéb zavara
F64.9 Nem meghatározott nemi identitászavar
F65.1 Fetisisztikus transzvesztitizmus
Az ellenkező nem ruháinak a viselése szexuális izgalom elérésére és hogy úgy nézzen ki, mint az ellenkező neműek. Elkülöníti a transzszexuális transzvesztitizmustól, hogy egyértelmű a szexuális vágykeltéssel a kapcsolata, és az erős késztetés, hogy a ruhát levegye magáról, ha már az orgazmust elérte és a szexuális vágya csökkent. A transzszexualizmus kialakulásának az elején jelentkezhet.
F66 A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési rendellenességek
Megjegyzés: a szexuális orientáció önmagában nem jelent semmilyen (mentális) zavart.
F66.0 A szexuális érés zavara
A páciens szenved saját bizonytalanságától, hogy melyik nemhez tartozik, hogy milyen a szexuális orientációja, és ez hosszútávon depresszióhoz és szorongáshoz vezet. A leggyakoribb serdülők között, akik még bizonytalanok saját szexuális orientációjukban, hogy hetero-, homo-, vagy biszexuálisak, vagy olyan egyéneknél, akik hosszan tartó stabil szexuális orientáció (gyakran párkapcsolat) után, úgy érzik, változok a szexuális orientációjuk.
F66.1 Ego-disztoniás szexuális orientáció
A nemi identitás és a szexuális orientáció (heteroszexuális, biszexuális vagy prepubertalis) nem kérdéses, de az egyén a társuló pszichológiai vagy viselkedészavar miatt megváltoztatni szeretné és emiatt segítséget is keres.
F66.2 A szexuális kapcsolat zavara
A nemi identitás és a szexuális orientáció (hetero-, homo- vagy biszexuális) tehető felelőssé a szexuális partnerkapcsolat kialakításában vagy fenntartásában mutatkozó nehézségekért.
A „transzvesztitizmus” kifejezés sok jelentésváltozáson ment át, mióta 1910-ben megszületett; és még ma is több különböző értelemben használják. Ezért fontos mindig tisztázni, mire is gondolunk pontosan, mikor élünk vele. A terminust M. Hirschfeld alkotta meg a latin ‘trans-‘ („keresztül”) és ‘vestere’ („öltözködik, visel”) szavak felhasználásával. Az általa vizsgált csoport egyformán állt nőkből, férfiakból; hetero-, homo-, bi- és aszexuális irányultságúakból. Tehát ők a transzneműség teljes spektrumának képviselői voltak. Ma már szinte sehol nem használják a transzvesztitizmus kifejezést a hirschfeldi értelemben.. Az 1960-as években Harry Benjamin kezdett újra foglalkozni a témával. A transzvesztita viselkedés bepréselése a két nemmel operáló keretbe azonban a transzszexualitás „felfedezéséhez” vezetett.
A következő jelentésmódosulást a melegjogi mozgalmak felerősödése hozta magával. A Stonewall lázadás után egyre több meleg vált láthatóvá, és mivel közülük nagyon kevesen mutattak transzvesztita viselkedést, a jelenséget egyre kevésbé hozták összefüggésbe a homoszexualitással. A transzvesztitizmus extrém, többi ágától jelentősen eltérő formája, a „drag” azonban továbbra is szorosan kapcsolódik az LMBT közösséghez. A hetvenes években lezajló jelentésmódosulás után egy meglehetősen nagy csoport név nélkül maradt: a női ruhát viselni kedvelő heteroszexuális férfiak, ők a „cross-dresser”-ek.
A nyugati kultúrákban gyakorlatilag lehetetlenné vált nők számára a transzvesztita viselkedés, hiszen a férfiak egyre több ruhadarabja vált számukra is megengedetté és divatossá. A leszbikus közösség tagjainak egyedi transzvesztitizmusa, a “Butch” vagy “Dyke“-ok férfi ruházkodása is megritkult; így gyakorlatilag nem volt szükség a fizikailag nő transzvesztitákat leíró szóra (a „drag king” ).
Drag king: Olyan előadóművész, aki férfiruhába bújva férfiakat játszik. Általában nők, de van olyan eset, amikor egy nőies testű fiú öltözik be férfinak, és játssza a nagy macsót.
Drag queen: Férfi előadóművészek, akik női ruhába bújva énekelnek, táncolnak, vagy playback-elnek és/vagy jó humorukkal szórakoztatják a közönséget.
Összefoglalva tehát:
Transzevesztita az a személy, aki örömét leli abban, hogy a másik nem ruháiban öltözik, és egy adott időben másik neműként viselkedik. Általában nem homoszexuálisok. Amikor nem öltöznek a másik nemnek megfelelően, akkor saját nem identitásuk szerint élnek, és általában az ellenkező neműekhez vonzódnak szexuálisan.
A transzszexuálisok azok a személyek, akik úgy érzik, hogy a testükkel ellenkező neműek valójában. Tehát pl. a transzszexuális az a férfi, aki úgy érzi, hogy férfi nemi szervei ellenére valójában nő. A transzszexuális személyek lehetnek heteroszexuálisok, biszexuálisok, vagy homoszexuálisok. Ilyen módon, ha egy férfi akinek férfi nemi szervei vannak, de nőnek érzi magát valójában, és a férfiakhoz vonzódik, akkor mivel testileg férfi, de az identitása nő, és ezzel együtt férfiakhoz vonzódik, ezért ő heteroszexuális. Ezzel szemben, ha férfi testében nőnek érzi magát, és a nőkhöz vonzódik, akkor ő homoszexuális, hiszen női identitással vonzódik nőhöz, bár testileg férfi.
A transzszexualitás okai a nemi identitás zavarában keresendők, sok vizsgálat zajlik jelenleg is az orvosi, genetikai lehetséges okok és egyéb tényezők szerepének kutatásában.
A női ruha viselésének okai igen szerteágazóak lehetnek:
- életmód, divat: 1. irigység a női öltözködés miatt; 2. praktikusság, kényelem, ár; 3. egyenjogúság hiányolása, társadalom megváltoztatása (nők maguktól értetődően viselnek férfi ruhát); 4. kíváncsiság (milyen lehet kinézetre, érzésre öltözködéskor, viseléskor, mozgáskor).
- hobbi, öröm: 1. jó buli; 2. feldobottság érzése; 3. erotikus játék; 4. vonzódás a nők felé
- egyéb okok: 1. félrenevelés, mert pl. születéskor lányt vártak; 2. női nevelői dominancia; 3. magányosság feloldása (anyával való azonosulás); 4. félénkség feloldása; 5. szerepjátszás; 6. befelé húzódó én extrovertáltra; 7. figyelemfelhívás; 8. feltűnési viszketegség; 9. megbotránkoztatás, lázadás; 10. menekülés a férfi társadalmi lét problémái elöl; 11. a személyiség női oldalának erőteljesebb átélése
Természetesen személyenként eltérőek az okok és létezhetnek ennél sokkal mélyebb lelki tényezők is, amelyek szerepet játszhatnak a transzvesztitizmusban.
Mint sejthetjük, sokak számára nagyon nehéz ilyen jellegű vágyaikkal élni még a mai modern társadalomban is. Gyakoribb panaszok, tünetek lehetnek náluk: bűntudat, szégyenérzet, rossz közérzet, elzárkózás a külvilágtól (amennyiben nem tudnak vágyaikkal azonosulni). Ebben sokat segíthet a család és barátok támogatása. Ha velük nem tudjuk megosztani, érdemes szakember segítségét kérni a problémákkal való megbirkózáshoz.
Tóth-Ádám Kinga
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője