Egyre több helyen halljuk a „coaching” kifejezést, ha bizonyos célok eléréséről, munkahelyi vagy magánéleti személyiségfejlesztésről van szó, de többet nem sokat tudnának elmondani arról, milyen típusú tevékenység lehet. Mészáros Ildikó első cikkével most lerántja a leplet erről a köztudatba bevonulni éppen csak elkezdő fogalomról.
A szó magyar ember számára furcsán hangozhat, de mivel a mai napig nincs eklatáns és tömör megfelelője, jobb híján marad az idegen szó erre a Magyarországon még fiatal szakmának a megnevezésére.
A sportban járatosak ismerik talán a legjobban az egyik jelentését, mert a trénereket, csapatedzőket nevezik így angolul. A szó eredetileg nem a sportból származik, hanem az oktatásból: azt a tanítót hívták így régen Angliában, aki a bukott diákot korrepetálással átsegítette a pótvizsgán.
A szó magyar eredete pedig a „kocsi” szó, ami a korábbi századok egyik nagy találmánya volt, azaz egy kerekes jármű, amit később nem állati erő, hanem egy motor hajtott és ami az emberek mobilitási lehetőségeit gyökeresen megváltoztatta.
Mindezen jelentéstartalmak hordozzák e foglalkozási ág lényegét átvitt értelemben is, hiszen a coach manapság egy olyan szakembert jelent, aki segíti a hozzá fordulókat abban, hogy az életük jelen pontjából a lehető legrövidebb időn belül eljussanak egy vágyott másik pontba a veszélyforrásokat is latba véve.
A coach mentális értelemben edzi is az ügyfelét, hiszen megtanítja rávezetni mindazon megoldási lehetőségre, ami az életét boldogabbá és sikeresebbé teszi.
Olyan helyzetekben is tud segíteni, amikor valaki úgy érzi, hogy „megbukott” egy bizonyos ponton és a coach segítségével újra nekifoghat az akadály leküzdésében.
„Egyedül nem megy” – hangzik a mondás, és ha őszinték vagyunk magunkhoz, tényleg sok esetben lényegesen nagyobb sikerrel tudnánk megoldani egy bonyolultnak tűnő helyzetet, ha egy elfogulatlan szakember segítene szembesíteni vele, illetve ösztönözne hangosan kimondani, összegezni azokat a lépéseket, amik megtételéhez egyedül nincs bátorságunk, vagy bizonytalanok vagyunk abban, hogy merre és hogyan is tegyük meg azokat.
Mészáros Ildikó