Sokszor halljuk, hogy a teltebb lányok jó kedélyűek, életrevalóbbak és általános hiedelem, hogy a szexhez is több kedvük van, és nagyobb örömmel élik át. Ezzel szemben a nagyon vékony lányokkal szembeni előítélet, hogy ők semmi mással nem képesek foglalkozni, csak a súlyukkal és emiatt nem is érnek rá élvezni az életet. Más szóval van egy ilyen alapvető beállítódásunk, hogy aki az ételeket élvezi, a szexet is valószínűleg ugyanilyen intenzitással éli meg.
Ez persze nem jelenti azt, hogy aki genetikailag vékony, már biztosan ebbe a kategóriába tartozna. Jelen esetben a kóros soványságról beszélünk és az e mögött álló pszichés motivációról. Az anorexia nervosa egy pszichés betegség, az eveszavarok egyik alapvető típusa. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése („orexis” = vágy, „an-orexis” = vágy elvesztése). A nervosa kiegészítés a betegség pszichés eredetére utal. A köznyelvben gyakran anorexiának rövidítik, ami azonban helytelen, mivel ez az orvosi nyelvben csupán étvágytalanságot jelent a kiváltó októl függetlenül. A betegséget elsőként a francia Ernest-Charles Lasègue és a brit William Gull írta le 1873-ban. Ennek az evési problémának fő jellemzője, hogy a beteg drasztikus mértékű fogyásra törekszik, általában a koplaláson kívül sokat is sportolnak. Mindezek hátterében az áll, hogy az anorexiás személy testképe torzult, túl kövérnek látja magát. A betegség azért is figyelemre méltó, mert a kialakulása után a halálozási arány eléri a 8-9%-ot. Tünetei: fokozott félelem az elhízástól, nőknél menstruáció elmaradása, torzult testkép, jelentős testsúlycsökkenés (testtömegindex: 17,5 alatt) elérése koplalással, étvágycsökkentőkkel, hashajtóval, túlzásba vitt sportolással. (Wikipedia)
Napjainkban egyre gyakoribbak az evészavarok a fiatalok körében (megközelítőleg 1-4%), többnyire a nőkre jellemzők, a megbetegedések csupán 2-10%-át teszik ki a férfiak, de ez is változóban van. Fiatal lányoknál tipikusan 13-20 éves kor között alakul ki, de a tizenévesektől kezdve egészen negyven éves korig előfordulhat. Felmérések szerint a legtöbb anorexiás fehér, felső közép- vagy felső osztálybeli. Kialakulásában személyiségzavar, szociális és biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. Az anorexiás nők nagy része olyan családból származik, ahol magasak velük szemben az elvárások, s teljesítménykényszer nyomása alatt állnak. A táplálék elutasítása így egyfajta lázadás. A társadalmi hatás sem elhanyagolható: a média közvetítésével a soványság divattá, követendő példává vált. A biológiai okok között az egyik hipotézis szerint a hipotalamusz működésében beállt zavar is szerepelhet.
Kutatások szerint a legnyilvánvalóbb ok, amiért az anorexiások nem kívánják az együttlétet, a testi fejlettség hiánya. Ha valaki még nem érte el a pubertáskort, s nem visz be elegendő kalóriát a szervezetébe, a nemi fejlődés lelassul, és az is előfordulhat, hogy teljesen megáll. Egyeseknél a serdülőkor is évekkel később kezdődhet, mint a normálisan táplálkozó társaiknál. Azoknál az anorexiás lányoknál, vagy nőknél, akik már menstruálnak, a betegség következtében akár a menzesz is elmaradhat. Az anorexia gyakran társul a felnőtté válás, és a test megváltozása miatti félelemérzettel. A kórosan sovány lányok és nők agyának boldogságért felelős központja nem kap elegendő ingert az étkezések hiánya miatt és – mint másik cikkemben is említettem – ugyanez a folyamat játszódik le akkor is, amikor a szexről van szó. Az anorexiások legfőbb vágya, hogy testüket megóvhassák másoktól, és az ételektől, ennek következtében kezdik el magukat sanyargatni. Az evés és a szex megvonása egyfajta önkontroll, önszabályozás érzete, amelyet csak ők irányítanak.
Az anorexiás lányok és nők többsége azonban fél a nemi élettől, s csak akkor hajlandóak – esetlegesen – lefeküdni valakivel, ha abban a személyben 100 %-osan megbíznak. A szex intim dolog, akkor is, ha jó, vagy ha nem az. A kórosan sovány lányok pedig rettegnek az intim pillanatoktól.
Segítség az lehet számukra, ha próbálnak megbarátkozni az intimitás tényével és azzal, hogy az élet élvezete nem jelent kontrollvesztést. A mérsékelt ételfogyasztás és szex az élet természetes velejárói, a bizalmat pedig egy idő után érdemes megadni a másik félnek, mert így sok mindenről maradhatnak le. Esetükben azonban érdemes egy szakember felkeresése is, mivel a pszichológus segíthet az evészavar és a szexuális probléma kezelésében is. A csoportos terápia szintén ajánlott, mivel így hasonló helyzetbe kerül embereket meghallgatva, valószínűbb, hogy könnyebben alakul ki bizalom az emberek felé, ami hamarabb elindíthatja a gyógyulás folyamatát.
Tóth-Ádám Kinga
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője
a Balanced Lifestyle
szexuálpszichológus szakértője