Úgy reggelizz, mint egy király! Úgy ebédelj, mint egy polgár! Úgy vacsorázz, mint egy koldus! Ismerős a mondás? Mégis hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Pedig, ha betartjuk, sokat tehetünk egészségünkért.
Éjjel szervezetünk takarék üzemmódban van, agyunk is kipiheni magát. A reggeli ébredés, azonban mozgósítja tartalékainkat. Direkt írtam ébredést, hiszen agyunk rengeteg energiát használ. A felkelés, aztán még többet energiaforrást kíván, hiszen addig pihenő izmaink is elkezdenek dolgozni. Ezt követően megindul a reggeli rohanás. A reggeli energialöket biztosítására még van elég szénhidrát tartaléka májunknak, majd az fokozatosan kimerül. Sajnos ez a szénhidrát tartalék sokaknak elég arra, hogy ne érezzék szükségét a reggelinek. Senkinek nem tart ki azonban a májbeli cukortartaléka, ezért a további energiamozgósításhoz megemelkedik a stresszhormonok szintje. Ezért idegesek, ingerlékenyek leszünk, illetve sóvárgások alakulnak ki. A reggeli kávé és energianövelők is erre tesznek rá egy lapáttal, de ennek sajnos nem vagyunk tudatában, mert átmenetileg jobban érezzük magunkat. Az, hogy energiánk meddig tart ki, egyéni anyagcseretípusunk függvénye. Van, aki tényleg nem lesz éhes ebédig, de a reggeli kihagyása az ő anyagcseréjére is rányomja a bélyeget. Ha a fenti metódus szerint indul a nap, az megzavarja a szénhidrát anyagcserét, fokozza a stresszt, melynek forrásának nem is vagyunk tudatában.
Épp ezért fontos a reggeli, mégpedig megfelelő energiatartalommal. Persze nem csülkös babra gondolok, de még a salátákat is bőven öntözhetjük értékes olajakkal. A zöldturmixunkba is tehetünk avokádót.
Az ebéd értelemszerűen a nap további részének energiaforrását szolgálja. Az azonban nem olyan drasztikus váltás ellensúlyozása, mint a reggeli. Az ebéd ugyanis már egy „mozgásban lévő” szervezetet ér. A fizikából tudjuk, hogy egy álló test mozgásba hozása több energiát igényel, mint egy mozgó mozgásban tartása. Itt is erre kell tekintettel lenni.
A vacsora és ide tartozik az esti nassolás, csipegetés is, már csak a nyugalomban lévő szervezet energiaellátásához szükséges, illetve ahhoz, hogy biztosítsa a tartalékot a reggeli ébredéshez. Az esti zabálás így kifejezetten káros, mert megzavarja az anyagcserét, fokozott tartalékképzést okoz. E mellett az alvást is megzavarja, ami fokozza a következő napi stresszt. És így a kör bezárult.
Hogy ez a fejtegetés nem légből kapott, azt az a csaknem 27.000 férfin 16 éven keresztül követett tanulmány bizonyítja, miszerint azoknak, akik rendszeresen kihagyják a reggelit, 27%-kal magasabb az esélyük a szívinfarktusra. A vizsgálat több szokást is vizsgált kérdőívekkel, mint például a testedzés, étrend, mennyit néz tévét, mennyit alszik stb., sorba vette a káros szokásokat is. Esetünkben a tanulmány étkezési része érdekes, melynek eredményei a többi paraméter figyelembevételével is megdöbbentőek. A reggeli kihagyásán túl, kevesen számoltak be a lefekvés utáni étkezéről – természetesen az ágyból kikelve – de azok körében, akik késő este is ettek, a szívbetegségek kockázata 55%-kal volt magasabb.
Azt, hogy a vizsgálat többi eredményét hogyan dolgozták fel még nem ismerem, de nem lennék meglepve, ha a cukoranyagcsere zavar tekintetében is kockázat emelkedés lenne az eredmény.
(forrás: Leah E. Cahill, et al “Prospective Study of Breakfast Eating and Incident Coronary Heart Disease in a Cohort of Male US Health Professionals,” Circulation. 2013;128:337-343)